Spóroljunk sorozat: A bankszámla titkai

Hogyan válasszunk bankszámlát?
A legutóbbi cikkemben írtam arról, hogy a biztosítókat a lakásbiztosításunk éves díjának olcsóbbá tétele érdekében érdemes megversenyeztetni, most nézzünk szét egy kicsit a bankszámlák között.

A kereskedelmi bankok által kínált folyószámlák nem egységesek, de egy valami mégis közös bennük. Akárhogy csűrik-csavarják a tévé reklámszöveget és hívogatnak édes kis szlogenekkel, mindenképpen keresnek vele. Felszámítják a költségeiket. Ha most elővesznek egy folyószámla kivonatot, vagy egy havi összesítőt, akkor megtalálják rajta, hogy a saját magunk által betett összegeik, munkáltatótól érkezett fizetésük és a különféle saját költések, utalási tételek mellett banki költségek is felszámításra kerültek. Nézzük át ezeket részletesebben:

1.     Havi folyószámla fenntartási költsége: vannak olyan bankszámlák, ahol ez nulla forint, de ehhez vagy egy bizonyos állandó kötelező forgalom szükséges, vagy a tranzakciós költségeken szedik majd be majd az árát. A költségeket mindig egyben érdemes megvizsgálni, mert sokszor amit megkapunk a réven, azt elveszítjük a vámon.

2. Tranzakciós költségek: Az olcsóbb számlák esetén általában havi pár utalás ingyenes és utána darabonként már fizetnünk kell. Aki sokat utal (és persze ez elsősorban a céges számláknál a döntő) annak összetetten kell megvizsgáltatnia, hogy milyen összegeket és milyen gyakran utal, mert a sok kicsit tételből történő levonás sokszor magasabb lesz, mintha egy havi díjban nem ingyeneset választotta volna.

3.  Készpénzfelvétel: a bank automatákból való készpénzfelvétel mindig pénzbe kerül, kivéve egy-két alkalommal vagy ha épp erre nem állt rá kampányban valamelyik bank. Nem érdemes tehát elaprózni. Jobban jár ha 1 x vesz fel 6 ezret, mintha 2 x hármat.

4.    Vásárlás: jellemzően a vásárlás nem kerül plusz költségbe, de ha a hitelkártyáról fizetünk, akkor oda kell figyelni arra, hogy a pénzt a megadott határidőre visszafizessük, rátegyük a hitelkártyára, mert különben magas kamatokat fizethetünk.

5.   Kamatok: A meg nem kapott kamat, azaz az elmaradt haszon is kidobott pénz. A kamatok két fajtája a leggyakoribb. Látra szóló kamat, amit azután az összegekért kapunk, melyek nincsenek lekötve a bankszámlán, azaz bármikor kivehetjük, elkölthetjük. Mivel ez a pénz likvid és a bank csak ideig óráig számolhat vele, így jellemzően jóval kisebb a kamat, mint az infláció. Sok banknál ez nevetségesen alacsony érték. Évi 1-2%, de van ahol ez több mint 5-6%. Látszólag nem számít 2-3 % különbség, de éves szinten ez is ezrekben mérhető. A kamatokat befolyásolhatja a devizanem is, mert másként kezelnek egy forint és másként pl. egy eurós bankszámlát. A másik kamatfajta a lekötött pénzek után járó az infláció közeli kamat, melyek között mér nehezebb eligazodni, hisz sok esetben a reklámok csak az elő hónap, vagy negyedév kamatát reklámozzák hatalmas betűkkel, de elhallgatják, hogy ha tovább is lekötöd a pénzed az már sokkal rosszabb kondíciókkal lehetséges. Itt is lényeges különbségek vannak érdemes tehát átgondolni. A hosszabbtávú lekötéseket pedig még további szemszögből is meg kell vizsgálni. Több évre vagy akár egy évtizedre szóló döntésnél számos veszély leselkedik ránk. Ezeket a kockázatokat érdemes előre letisztázni. Kivédeni.

6.  Egyéb szolgáltatások: a bankszámlák mellé kaphatunk bankkártyát, ami lehet sima, dombornyomott, bel- és külföldön egyaránt használható, s olyan is amivel az Interneten is tudunk vásárolni. Ezek éves költsége is fontos költségtényező és itt elsősorban a 2. éves díjra gondolok, hisz azt előszeretettel kifelejtik az” ingyen bankkártya” kampányból. De számíthat az is hogy lesz-e folyószámla hitelkeretünk és hol van a legközelebbi fiókja a választani kívánt banknak, ha ügyeket akarunk intézni. Bár mindenkinek javasolt az internetes bankolás, van aki személyesen szeret intézkedni. Nem mindegy tehát hogy ezt a szomszéd utcában tehetjük meg, vagy 2 órás buszozással.

7.   Kockázati faktor: Fontos elem még, hogy a fentieken túl számoljunk az ország és a kereskedelmi bankokban rejlő kockázatokkal is és megtakarításaink, lekötött pénzeink egy részét fektessük aranyba, vagy használjunk letéti számlát vagy kockázatmentes, saját tulajdonú befektetést. A betétbiztosítási alapon kívül, mely részben védik a betétjeinket Magyarországon nincs komoly védelme egy állampolgárnak, ha a pénzét egy kereskedelmi banknak adja. Attól fogva ő már csak a kedvezményezettje a pénzének és nem a tulajdonosa. Hiába is van a bankkártyájára ráírva a neve. Ha valaki erről szeretne bővebben tudni, szeretne valódi saját számlát, vagy megvizsgáltatná a bankszámláját, hogy nincs e kedvezőbb, olcsóbb, gazdaságosabb számára, vagy új számlát nyitna akkor írjon a mail címemre: vip.igazgatosag@gmail.com