Magáncsőd törvénye, megmentheti a devizahiteleseket!

Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban már régóta ismert a magáncsőd, mely általában olyan családoknak nyújt segítséget, amelyek több hitelező felé (bank, közüzemi szolgáltatók stb.) adósodtak el – átmeneti anyagig nehézségeik, illetve a kedvezőtlen gazdasági környezet hatásai miatt.  Hazánkban már több ízben (legutoljára 2010-ben) is törvényjavaslati szintig jutott e komplex, gazdasági-jogi és szociális intézmény bevezetése, de sosem került elfogadásra az Országgyűlés által. Az elutasítás fő indoka legtöbbször a magáncsőd bevezetéséhez kapcsolódó jogi, technikai feltételek kialakításának költségessége és időigényessége volt.

A legutóbbi törvényjavaslat alapvetően a Nyugat-Európában meghonosodott magáncsőd-modellt vezette volna be Magyarországon is. Ennek alapján egy három szakaszból álló eljárási rendszer épült volna ki. Az első szakasz az adós és hitelező(k) közötti mediációs, közvetítési szakasz, melyben akár a felek maguk, vagy szakember segítségével megpróbálnak egyezséget kialakítani a tartozás részletekben történő megfizetése, s egy bizonyos rész elengedése érdekében. Amennyiben ez a kompromisszumos megoldás nem hozna sikert, a második szakaszban egy – cégekhez hasonló csődeljárás folytatódna le. Ekkor a bíróság mindenképpen kirendelne egy „csődbiztost” (vagyongondnokot), aki tulajdonképpen felméri, az adós vagyonát és javaslatot tesz az esetleg értékesítésre, fizetési ütemezésre, s a mozdítható vagyont szétosztja a hitelezők között. Ezt követően az adós szabadulna a fennmaradó tartozásoktól, a hitelezőknek azt végleg el kellene engedniük. (Az angolszász jogrendszerű országokban ez az ún. „elsétálás joga”).

A harmadik szakasz egy hosszú távú részletfizetési lehetőséget biztosítana az adósnak, ez lenne az úgynevezett tartós törlesztési eljárás. Ekkor az adós vagyon szigorú gondnoki felügyelet alatt állna, az adós és családja csakis a létfenntartáshoz szükséges kiadásokról dönthetne (pl. napi élelmiszer, ruházkodás, gyógyszer), nagyobb összegekről nem.  A harmadik szakasz bevezetéséről szintén a bíróság dönthetne, de már a hitelezők hozzájárulására is szükség lenne. Ez a szakasz öt éves időtartamot jelentene, egy évvel meghosszabbítható lenne, vagy akár két évre is rövidülhetne – az adós anyagi helyzetének változásától függően A magáncsőd intézményét nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank 2011. évi november havi a pénzügyi stabilitási jelentése is megemlíti.  Az MNB álláspontja elsősorban a devizahitelesekre és jelzáloggal terhelt ingatlanjaikra fókuszál, s az otthonok megtartását helyezi előtérbe. A központi bank szakemberei a rendszer működtetését nem bíróságokra, hanem kormányzati irányítású, nonprofit szervezetekre bízná.

A tárgyalások során az IMF Magyarországnak nyújtandó kölcsön egyik feltételeként szabhatja a fent bemutatott magáncsőd intézményét. Bevezetésével ugyanis megmenthető és stabilizálható lenne az ország egyre jobban lecsúszó, elszegényedő, sokszor ingatlanfedezetes devizahitellel is sújtott középrétege, akik a közterheket – s később az IMF hitel kamatainak - nagy részét majd viselni fogják

Forrás építinfo

További pénzmentő ötletek, költségcsökkentés otthon és a cégben! Írjon!