Sorra látnak napvilágot az olyan felmérések, amelyek szerint a mai munkavállalók nehéz helyzetbe kerülnek majd nyugdíjasként, ha nem takarékoskodnak előre. A lakosság is egyre jobban aggódik a jövő miatt, és mind többet tervez félretenni.
Az uniós államok közül jelenleg Magyarországon a legnagyobb a száz gyermekkorúra jutó idősek aránya, és az előrejelzések szerint 2050-re már minden harmadik honfitársunk 65 éven felüli lesz – mondta nemrég Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa.
Nagyon kemény leszek! Egyszerűen nem lesz pénz a nyugdíjakra. Mindenkinek javaslom, hogy azonnal forduljon szakemberhez! Szüksége van egy megfelelő nyugdíjstratégiára!
A Tárki szerint a magas lélekszámú korosztályok, vagyis a most hatvan év körül járó Ratkó-gyerekek és az ő utódaik munkaerő-piaci jelenléte idején tudott volna a társadalom a legkönnyebben megtakarításokat felhalmozni a későbbi nyugdíjakra, ez viszont nem történt meg. Mivel a most a harmincas évei közepén járó korosztály nem reprodukálta magát, a kutatóintézet szerint ennek a korosztálynak különösen nagy szüksége lenne a megtakarításaira, ha el akarja kerülni az időskori elszegényedést.
Csakhogy a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű programjának legutóbbi felmérése szerint a lakosság több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása, és háromból két ember nyilatkozott úgy, hogy ha jövedelem nélkül maradna, három-hat hónapot sem lenne képes átvészelni. Az idén bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó ezek többségén sajnos aligha segít. Az ennek következtében a lakosságnál maradó 300-400 milliárd forintosra taksált extra jövedelem ugyanis főleg a 4-5 millió forintnál nagyobb éves jövedelműeket hozza majd kedvezőbb helyzetbe, akik eddig is tudtak félretenni. „Érdemes átgondolni, hogy az alacsonyabb jövedelműeket hogyan lehetne megtakarításra ösztönözni” – javasolta egy másik sajtóbeszélgetésen Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.
A hosszú távú megtakarítások állami ösztönzői az elmúlt évtizedben nem igazán bővültek. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adókedvezményének maximuma nem emelkedett, továbbra is 100 ezer, illetve az egy évtizeden belül nyugdíjba vonulók számára 130 ezer forint. Sőt ez évtől szigorodtak a szabályok, a tagok által befizetett összegre már nem 30, csak 20 százalékos adókedvezmény jár. Az életbiztosításokra vonatkozó adókedvezményeket is folyamatosan nyirbálták a kormányok az elmúlt években, jelenleg semmiféle állami ösztönző sem támogatja ezt az öngondoskodási formát. Létezik még 2006 óta a nyugdíj-előtakarékossági számla, amelyre hasonló adójóváírás jár, mint az önkéntes nyugdíjpénztárra, és amelynek a kedvezménye így a kasszákéhoz hasonlóan szigorodott az idén, illetve a tartós befektetési számla, amelynek birtokosai, ha legalább öt évig nem bolygatják meg a megtakarításukat, megúszhatják a kamatadót.
Van jó megoldás!! Írjon! Segítek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése