MÉG EGY ÚJABB ADÓ!

EZ A SARC LESZ A VÉGSŐ!!!!!

2012. január 1-jétől, a kft.-k ügyvezetői, és a Bt.-k és Kkt-k vezető tisztségviselői után akkor is kell minimumjárulékot fizetni, ha az említett ügyvezető vagy vezető tisztségviselő nem kap bérezést vagy juttatást a titulussal járó tevékenységéért, vagyis a cégképviseletért, amennyiben nincs máshol – vagy a saját cégben – 36 órás biztosítotti jogviszonya (munkaviszonya, nyugdíja, gyes-e, stb.)

Mikor nem kell fizetnie a vezető tisztségviselőnek a minimálbér alapjául véve járulékokat?

Kezdjük talán azzal a mindenki által jól ismert szabállyal, hogy a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum)

- 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót,

- 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és

- 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

Mikor mentesül-e a címbéli kérdésben említett személy a fent részletezett minimális járulék és adó (a továbbiakban minimumjárulék) fizetés alól?

Az első és legegyszerűbb megoldás, ha a vezető tisztségviselő nem minősül társas vállalkozónak, tehát ha az említett tevékenységet:

- munkaviszonyban látja el vagy

- kft. esetében olyan személy látja el, aki nem tagja a társaságnak.

Járulékfizetési kötelezettség ugyan a munkaviszonyban is fennáll, de nem kell a garantált bérminimum felett járulékot fizetni, illetve részmunkaidő esetén a kötelezettség mértéke arányosan csökken.

Megoldást jelenthet az is, amennyiben a társas vállalkozó vezető tisztségviselő kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez viszont 2012-től csak akkor áll fenn, ha az érintett saját jogú nyugdíjas (tehát nem korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül) vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Más megközelítésben: csak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy tehet eleget ennek a feltételnek vagy olyan hölgy, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel szerzett nyugdíjjogosultságot, illetve az a személy, aki valamely EGT tagállamtól kap nyugellátást.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó esetében sem áll fenn viszont minden esetben havi járulékfizetési kötelezettség. Csak a tényleges személyes közreműködői díj után kötelezett járulék (illetve szociális hozzájárulási adó) fizetésére az a társas vállalkozó, aki

- rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással vagy

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

Lehetséges megoldás tehát az is, ha a vezető tisztségviselő másutt rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással.

Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg több társaságban minősül társas vállalkozónak a minimum járulékfizetés továbbra is csak egy foglalkoztatónál terheli.

És végül, a Tbj. továbbra tartalmazza azokat a helyzeteket (melyek átvezetésre kerültek a szociális hozzájárulási adó szabályai közé is), melyek fennállása esetén nincs minimumjárulék fizetés.  Így: a Tbj. 28. §-a, illetve a 2011. évi CLVI. törvény 458.§-a  értelmében nem kell minimális járulékot fizetnie a vállalkozónak, ha

- táppénzben, baleseti táppénzben,

- terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben,

- GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha ezek folyósításának időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

részesül, illetve

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartot

- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Ez utóbbi pontnak a témánk szempontjából érdekes bt., kkt. és kft, tekintetében nincs jelentősége.

Érdekes viszont a GYES-ben, GYET-ben és ápolási díjban részesül vezető tisztségviselő minimum járulékfizetési kötelezettségének kérdése. Tény, hogy a tag – más tisztségviselő hiányában – ezek folyósításának tartama alatt is ellátja az ügyvezetői teendőket, viszont kétségtelen az is, hogy a vállalkozói tevékenységét nem folytatja személyesen. Ez a Gt. 91. §-a ki meg is erősíti, kimondva, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása.

Na hogy tetszik?

Szeretnél egy kicsit spórolni az adón? Írj!

Ön is ennyi nyugdíjat akar?

Sorra látnak napvilágot az olyan felmérések, amelyek szerint a mai munkavállalók nehéz helyzetbe kerülnek majd nyugdíjasként, ha nem takarékoskodnak előre. 


A lakosság is egyre jobban aggódik a jövő miatt, és mind többet tervez félretenni.


Az uniós államok közül jelenleg Magyarországon a legnagyobb a száz gyermekkorúra jutó idősek aránya, és az előrejelzések szerint 2050-re már minden harmadik honfitársunk 65 éven felüli lesz – mondta nemrég Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa.


Nagyon kemény leszek! Egyszerűen nem lesz pénz a nyugdíjakra. Mindenkinek javaslom, hogy azonnal forduljon szakemberhez! Szüksége van egy megfelelő nyugdíjstratégiára!


A Tárki szerint a magas lélekszámú korosztályok, vagyis a most hatvan év körül járó Ratkó-gyerekek és az ő utódaik munkaerő-piaci jelenléte idején tudott volna a társadalom a legkönnyebben megtakarításokat felhalmozni a későbbi nyugdíjakra, ez viszont nem történt meg. Mivel a most a harmincas évei közepén járó korosztály nem reprodukálta magát, a kutatóintézet szerint ennek a korosztálynak különösen nagy szüksége lenne a megtakarításaira, ha el akarja kerülni az időskori elszegényedést.

Csakhogy a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű programjának legutóbbi felmérése szerint a lakosság több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása, és háromból két ember nyilatkozott úgy, hogy ha jövedelem nélkül maradna, három-hat hónapot sem lenne képes átvészelni. Az idén bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó ezek többségén sajnos aligha segít. Az ennek következtében a lakosságnál maradó 300-400 milliárd forintosra taksált extra jövedelem ugyanis főleg a 4-5 millió forintnál nagyobb éves jövedelműeket hozza majd kedvezőbb helyzetbe, akik eddig is tudtak félretenni. „Érdemes átgondolni, hogy az alacsonyabb jövedelműeket hogyan lehetne megtakarításra ösztönözni” – javasolta egy másik sajtóbeszélgetésen Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.

A hosszú távú megtakarítások állami ösztönzői az elmúlt évtizedben nem igazán bővültek. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adókedvezményének maximuma nem emelkedett, továbbra is 100 ezer, illetve az egy évtizeden belül nyugdíjba vonulók számára 130 ezer forint. Sőt ez évtől szigorodtak a szabályok, a tagok által befizetett összegre már nem 30, csak 20 százalékos adókedvezmény jár. Az életbiztosításokra vonatkozó adókedvezményeket is folyamatosan nyirbálták a kormányok az elmúlt években, jelenleg semmiféle állami ösztönző sem támogatja ezt az öngondoskodási formát. Létezik még 2006 óta a nyugdíj-előtakarékossági számla, amelyre hasonló adójóváírás jár, mint az önkéntes nyugdíjpénztárra, és amelynek a kedvezménye így a kasszákéhoz hasonlóan szigorodott az idén, illetve a tartós befektetési számla, amelynek birtokosai, ha legalább öt évig nem bolygatják meg a megtakarításukat, megúszhatják a kamatadót.

Van jó megoldás!! Írjon! Segítek!

Magáncsőd törvénye, megmentheti a devizahiteleseket!

Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban már régóta ismert a magáncsőd, mely általában olyan családoknak nyújt segítséget, amelyek több hitelező felé (bank, közüzemi szolgáltatók stb.) adósodtak el – átmeneti anyagig nehézségeik, illetve a kedvezőtlen gazdasági környezet hatásai miatt.  Hazánkban már több ízben (legutoljára 2010-ben) is törvényjavaslati szintig jutott e komplex, gazdasági-jogi és szociális intézmény bevezetése, de sosem került elfogadásra az Országgyűlés által. Az elutasítás fő indoka legtöbbször a magáncsőd bevezetéséhez kapcsolódó jogi, technikai feltételek kialakításának költségessége és időigényessége volt.

A legutóbbi törvényjavaslat alapvetően a Nyugat-Európában meghonosodott magáncsőd-modellt vezette volna be Magyarországon is. Ennek alapján egy három szakaszból álló eljárási rendszer épült volna ki. Az első szakasz az adós és hitelező(k) közötti mediációs, közvetítési szakasz, melyben akár a felek maguk, vagy szakember segítségével megpróbálnak egyezséget kialakítani a tartozás részletekben történő megfizetése, s egy bizonyos rész elengedése érdekében. Amennyiben ez a kompromisszumos megoldás nem hozna sikert, a második szakaszban egy – cégekhez hasonló csődeljárás folytatódna le. Ekkor a bíróság mindenképpen kirendelne egy „csődbiztost” (vagyongondnokot), aki tulajdonképpen felméri, az adós vagyonát és javaslatot tesz az esetleg értékesítésre, fizetési ütemezésre, s a mozdítható vagyont szétosztja a hitelezők között. Ezt követően az adós szabadulna a fennmaradó tartozásoktól, a hitelezőknek azt végleg el kellene engedniük. (Az angolszász jogrendszerű országokban ez az ún. „elsétálás joga”).

A harmadik szakasz egy hosszú távú részletfizetési lehetőséget biztosítana az adósnak, ez lenne az úgynevezett tartós törlesztési eljárás. Ekkor az adós vagyon szigorú gondnoki felügyelet alatt állna, az adós és családja csakis a létfenntartáshoz szükséges kiadásokról dönthetne (pl. napi élelmiszer, ruházkodás, gyógyszer), nagyobb összegekről nem.  A harmadik szakasz bevezetéséről szintén a bíróság dönthetne, de már a hitelezők hozzájárulására is szükség lenne. Ez a szakasz öt éves időtartamot jelentene, egy évvel meghosszabbítható lenne, vagy akár két évre is rövidülhetne – az adós anyagi helyzetének változásától függően A magáncsőd intézményét nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank 2011. évi november havi a pénzügyi stabilitási jelentése is megemlíti.  Az MNB álláspontja elsősorban a devizahitelesekre és jelzáloggal terhelt ingatlanjaikra fókuszál, s az otthonok megtartását helyezi előtérbe. A központi bank szakemberei a rendszer működtetését nem bíróságokra, hanem kormányzati irányítású, nonprofit szervezetekre bízná.

A tárgyalások során az IMF Magyarországnak nyújtandó kölcsön egyik feltételeként szabhatja a fent bemutatott magáncsőd intézményét. Bevezetésével ugyanis megmenthető és stabilizálható lenne az ország egyre jobban lecsúszó, elszegényedő, sokszor ingatlanfedezetes devizahitellel is sújtott középrétege, akik a közterheket – s később az IMF hitel kamatainak - nagy részét majd viselni fogják

Forrás építinfo

További pénzmentő ötletek, költségcsökkentés otthon és a cégben! Írjon!

10% HOZAM egy hónap alatt az ARANYON!

Tartósan alacsony fejlett piaci kamatkörnyezet, az amerikai és európai jegybank rendkívül laza monetáris politikája, és a dollár gyengülése egyaránt hozzájárult az arany és az ezüst idei szárnyalásához. Különösen tegnap ugrott nagyot az arany árfolyama, miután a Fed 2014 végéig alacsony kamatokat ígért - írja a Reuters. Az ezüst idén már 20, az arany több mint 10 százalékot drágult. 

ÖNNEK VAN MÁR ARANYSZÁMLÁJA?

Több mint 6 hetes csúcsra húzták fel az aranyat tegnap, miután a Fed továbbra is alacsony kamatokat ígért a következő évekre a gazdaság serkentése érdekében. A Fed nyilatkozata két okból is jó hatással van a nemesfémekre. Egyrészt tovább gyengítette a dollárt, ami minden dollárban elszámolt nyersanyagra áremelő hatással van, másrészt az arany egy olyan befektetési eszköz, amely nem fizet semmilyen kamatot, a tartósan alacsony kamatkörnyezet miatt alacsony az arany tartásával elvesztett kamat (az arany alternatív költsége). 

Az amerikai és európai jegybank által a gazdaságba pumpált jelentős összegek ráadásul a pénzmennyiség növekedése miatt inflációs kockázatot is erősítik, ami szintén kedvező hatással van a sokak által egy értéktartó alternatív devizaként tekintett aranyra, és a többi nemesfémre is. Előszeretettel vásárolják jegybankok is, amelyek a tartalékok között például a dollár dominanciáját igyekeznek mérsékelni. Legutóbb, tavaly decemberben például a fehérorosz, kazah és mongol jegybank vásárolt a nemesfémből, de más jegybankok (például az orosz, vagy az indonéz) is aktívak a piacon. 

Az arany drágulását technikai tényezők is segítették, hiszen tegnap sikerült a nemesfémnek a 100 napos mozgóátlaga felett zárnia, ami további vásárlásokat indukálhatott. Ma a legfőbb nemesfém ismét 0,8 százalékos pluszban van, unciája pedig 1725 dollárba kerül. 

A nemesfémek hatalmas ralival indították az évet. Az ezüst idén már 20 százalékos, az arany több mint 10 százalékos pluszban jár. Az ezüst, amelyet részben hasonló tényezők húznak, mint az aranyat, ma 1,4 százalékos árfolyam-emelkedés után 33,7 dollárba kerül.

Ha szeretne fizikális aranyat venni, vagy egy aranyalapú befektetést elkezdeni, vagy egy részletfizetéses aranytakarékba belépni, akkor szívesen tájékoztatom arról, hogy ma hol lehet a legjobb áron hozzájutni akár havi 15.000 Ft-os befektetéssel befektetési aranyhoz. 

Mennyivel kell emelni a fizetéseket 2012-ban!

Megzavarhatja a cégek működését 2012-ben az adójóváírás megszűnésével szoros összefüggésben álló bérkompenzáció. 

Az adójóváírás 2012-től hatályos megszűnése okán az alacsonyabb keresetűek jelentős nettóbér-csökkenést szenvednének el, ennek elkerülésére szolgál a bérkompenzációs rendszer. A hírek szerint a szabályozás a havi bruttó 300 ezer forint alatti keresetek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét fogja rögzíteni.

Jelenleg úgy tűnik, ezt a mértéket 5 százalékban rögzíti majd a szabályozás. Könnyítés még, hogy a bérkompenzáció 25 százalékát cafeteria elemekkel is ki lehet majd fizetni a munkavállalók részére. 

(Amennyiben szeretné a cafeteria elemeket egy olyan rugalmas -többek kötött élelmiszerre is felhasználható- azonnali megoldással is bővíteni, cserélni, melynek a járulékos költsége mindössze 10%, akkor kérem írjon az elérhetőségemre! Dolgozónként max. 500.000 Ft/év. adható) Segítségével változatlan összköltség mellett több bérkiegészítést tudna adni a munkavállalóinak, vagy spórolhatna 20-40%-ot.

Fontos tudni, hogy a kompenzáció nem lesz kötelező, igaz, az a vállalkozás, amely nem alkalmazza:

·         közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat,

·         a központi költségvetésből támogatásban nem részesülhet,

·         elkülönített állami pénzalapból támogatásban nem részesülhet.

A fenti szankcióból kiderül, hogy a vállalkozások kieshetnek az uniós pályázati rendszerből, ami nagy hátrányt jelenthet. Ezek a szankciók a határozat jogerőre emelkedésétől számítva két évre szólnak majd. A bérkompenzációs rendszert munkaügyi ellenőrzés fogja vizsgálni. Ha egy vállalkozás nem kompenzál, munkaügyi szankciótól akkor sem kell tartania, viszont a kompenzáció hiányáról határozatot fognak hozni.

A tervek szerint a bérkompenzáció visszamenőlegesen is végrehajtható lesz. Ez azt jelenti, hogy év közben január 1-jéig visszamenőleg is alkalmazható. Ez esetben a szankciók nem lépnek hatályba. Ezzel a lehetőséggel egészen december 31-ig lehet majd élni. Persze kérdésként merül fel, hogy a visszamenőleges emelést a munkaügyi ellenőrzés előtt már meg kell tenni, vagy az ellenőrzés megkezdését követően a visszamenőlegesség lehetősége megszűnik.

A minimálbér kötelező megemelése -a tervek szerint a minimálbér 93 ezer forint lesz – ez nagyságrendileg 18 százalékos emelés - önmagában teljesíti a bérkompenzációs elvárást, tehát ezen felül már nem szükséges az 5 százalékos emelés.

A munkaadó adókedvezményben részesülhet, amennyiben a szabályozás szerinti munkabér-emelést teljesíti. Ez sávosan történik majd, a következő mértékekkel:

A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke

2011. évi havi munkabér (forint/hó)

2012. évi elvárt munkabéremelés (Forint/hó)

59 601-62 500

15 500

62 501-66 500

15 300

66 501-70 400

15 100

70 401-74 400

14 900

80 301-86 200

14 400

86 201-92 100

14 100

92 101-98 100

13 800

98 101-104 000

13 500

104 001-109 900

13 200

109 901-115 800

12 900

115 801-121 700

12 600

121 701-129 600

12 300

129 601-137 500

11 900

137 501-147 400

11 500

147 401-157 200

11 000

157 201-167 100

10 500

167 101-177 000

10 000

177 001-181 500

9 500

181 501-183 300

9 000

183 301-185 100

8 500

185 101-186 800

8 000

186 801-188 600

7 500

188 601-190 400

7 000

190 401-192 100

6 500

192 101-193 900

6 000

193 901-195 700

5 500

195 701-197 400

5 000

197 401-199 600

4 500

199 601-201 700

4 000

201 701-203 900

3 500

203 901-206 000

3 000

206 001-208 200

2 500

208 201-210 300

2 000

210 301-212 500

1 500

212 501-214 600

1 000

214 601-216 805

500

Az emelést nem lesz kötelező meglépni, ha egy vállalkozás így tesz, akkor csak az adókedvezménytől esik el, a fentebb felsorolt szankciók viszont nem fognak rá vonatkozni, feltéve persze, hogy az  5 százalékos emelést megtette.

A munkabéremelés vonatkozásában a 2011-es bruttó béreket szükséges alapul venni, a bérpótlékok az alapba bele számítanak, azonban a jutalom nem. A hírek szerint a bruttó bér alatt a Munka törvénykönyvében meghatározottak szerinti személyi alapbérnek és rendszeres bérpótlékoknak a 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig számított egész havi átlagát kell majd érteni.

Aki az adókedvezményt igénybe szeretné venni, annak a béremelést minden munkavállalónál 216.805 forint bruttó havi bér alatt szükséges megtenni, és a cafeteria ellentételezésre/emelésre sincs lehetőség.

Szigorú lesz a kontroll, amelyet a NAV végez majd, tehát ez esetben adóellenőrzés lesz és szankciókkal is számolni kell.

Az adókedvezmény maximális mértéke munkavállalónként 16 125 forint lesz, amely kedvezmény 75 ezer forint bruttó bér felett nagyságrendileg 190 ezer forint bruttónál fut ki 2012-ben.

forrás e-konyvelés

Elég a slusszkulcs egy hitelhez?

LÉNYEGÉBEN IGEN!

Igen, ha sürgősen pénzre van szüksége, és nincs mihez nyúlni, vegye elő slusszkulcsát és máris megvan a legkézenfekvőbb megoldás! Igényelje szabad felhasználású Autófedezetes Személyi Kölcsönünket online, amivel jó feltételek mellett gyorsan, akár 48 órán belül készpénzhez juthat, ráadásul a kedvencétől sem kell megválnia!

Az Autófedezetes Személyi Kölcsön KULCSELŐNYEI:

• A hitel szabad felhasználású, tehát arra fordítja a pénzt, amire csak akarja.
• Az autó piaci értékének akár a 70-80%-át is kézhez kaphatja.
• A minimális hitelösszeg 300 000 forint, vagyis ez a hitelfajta a kisebb összegű kölcsönök felvételéhez is kiváló választás.
• Az autófedezettség miatt a kölcsön THM-je jóval kedvezőbb, egy normál személyi kölcsönnél, vagy egy áruhitelnél.

Szeretne többet tudni az ASZK-ról? Írjon!

Kamatemelés, ami érintheti a forinthitelét!

Mintegy másfél százalékkal emelkedtek a kamatok a bankközi pénzpiacon, ezért hasonló mértékben nőhetnek a vállalkozási hitelek kamatai is.

Ezek zöme ugyanis a jegybank által számított bankközi referencia-kamatlábhoz (Bubor) kötődik - ismerteti a szerdai Világgazdaság.  A gazdasági napilap cikke szerint az elmúlt év első tíz hónapjában mindössze 0,25 százalékponttal, 6,1 százalékra nőtt a háromhavi Bubor értéke. November folyamán azonban 0,9 százalékponttal, 7 százalékra ugrott meg a referencia-kamatláb. Ezt decemberben 0,24, január első felében pedig további 0,4 százalékpontos növekedés követte, így már 7,64 százalékra nőtt a kamatláb. A vállalkozások finanszírozási költségei erősen függnek a bankközi referencia-kamatlábak értékétől, mert a bankok többnyire a Bubor meghatározott futamidejéhez kötődő kamatot kérnek a nekik nyújtott hitelek után. A jegybank felmérése szerint a vállalatok tavaly a harmadik negyedévben átlagosan 8,5 százalékos kamat mellett juthattak hitelekhez - ismerteti a Világgazdaság. (Forrás Hír24)