Nézzük, hogyan sikerült ezt elérni...
A kezdetek: Magyarországon a világtörténelem eddigi legnagyobb áremelkedése zajlott le a II. világháború után, az1945-46-os hiperinfláció folyamán az árak 15 óránként duplázódtak. Korabeli elbeszélésekből tudhatjuk, hogy a talicskányi egynapi fizetésért csupán két tojást adtak a boltban, valamint a hihetetlen árnövekedést mutatja az is, hogy egy kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában még csak 6 pengő, az év végén 550, 1946 májusában 360 millió, míg júniusban már 5 milliárd 850 millió pengő volt.
A kezelhetetlenné vált helyzet orvoslására vezették be 1946. augusztus 1-jén a forintot, amely akkor 400 kvadrillió (ez 29 darab nullát jelent a 4-es után) pengőt ért. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt (1 Ft = 0,0757575 gramm arany, 1 kg arany = 13.210 Ft), váltópénze a fillér lett. Hosszú ideig folyt a vita az új valuta elnevezéséről, a forint mellett szóba jött még a tallér is.
Megjegyzés: 1 kg arany ma is nagyjából ennyi, csak pár nullát még hozzá kell tenni. 1 kg arany mai ára kb. 13 millió forint vagyis az arany árához képest 1000- szer lett rosszabb a Forint vásárlóértéke! Megfordítva, ha nagyapám a forint fizetését aranyba fekteti, akkor ma ezerszer lennénk gazdagabbak!
Szeretne az aranyról többet tudni? Írjon!
De folytassuk a forint történetét előbb:
1946-ban rézből és alumíniumból készítették el az első magyar pénzérméket 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. A fémpénzek újbóli megjelenése (a hiperinfláció idején megszüntették az érmeforgalmat) a stabilitás jele volt, segítette a hazai valuta iránti bizalom visszaállítását. Ebben az évben jelentek meg a Horváth Endre által tervezett 10 és 100 Ft-os bankjegyek, amelyeken a Kossuth-címervalamint a háború utáni élet újraindulását jelképező szimbólumok és alakok (munkás kalapáccsal, nő búzakalászokkal) szerepeltek.
1947-től megkezdődött a jobb minőségű, biztonságosabb papírpénzek gyártása, a tervezést az 1960-as években Vagyóczky Károly vette át, akinek a ma használatban lévő bankjegyeinket is köszönhetjük. A legtöbb szocialista ország bankjegyeivel ellentétben, a magyar forint nem a „szocializmus építését” hirdette, olyan híres magyar személyek kaptak helyet rajta, mint Petőfi Sándor (10 Ft), Dózsa György (20 Ft), II. Rákóczi Ferenc (50 Ft), Kossuth Lajos (100 Ft), Ady Endre (500 Ft) és Bartók Béla (1000 Ft).
1949-ben a kommunista párt politikai és gazdasági téren is átvette az irányítást, az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták. Az ezután gyártott pénzérmékre és bankjegyekre az új Rákosi-címer került. Az 1956-os forradalom után ismét megváltozott az ország címere, így 1957-1989 között a Kádár-címer díszítette fizetőeszközünket. A rendszerváltást követően már a koronás címerreljelentek meg az új kiadások.
Az infláció létezését tagadták, azonban a „megnövekedett pénzforgalom” miatt szükségessé vált a nagyobb címletek bevezetése, 1970-ben adták ki az 500 Ft-os, 1983-ban az 1000 Ft-os, 1991-ben pedig a Széchenyi István arcképével díszített 5000 Ft-os bankjegyet.
Az 1990-es évekre a már több mint 40 éve forgalomban lévő bankjegysorozat biztonság-technikai szempontból is elavult, így újak kibocsátása mellett döntöttek. A teljesen új sorozat 1998-ban került bevezetésre, ezt egy évvel megelőzte a 10.000 Ft-os bankjegy, melyen Szent István király szerepel. Jelenlegi legnagyobb címletű bankjegyünk, a Deák Ferenc képével ellátott 20.000 Ft-os 2001-ben került forgalomba.
Számos kritika érte az új bankjegysorozatot, miszerint helyesírási hibák találhatók rajta, néhány portré és rajz nem tekinthető korhűnek, valamint hogy a korábbi hagyományos megjelenés helyett a nyugati dizájnt másolja.
Érdekesség? Az 1998-2009 között forgalomban lévő 200 Ft-os bankjegyen nem Károly Róbert szerepel, hiszen róla nem maradt fenn használható ábrázolás, állítólag helyette Koltai Ferenc a Jura Trade Kft. (egy a Pénzjegynyomdának beszállító nyomdatechnikai cég) ügyvezető igazgatója ült modellt. Döbbenet, ha igaz! Főleg, honnan szereztek koronát?? Meg szegény nem borotválkozott 3 hónapig?
De ezen lehet még nevetni, de azon már nem, hogy amikor 2004. március 25-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke felavatta a 2003-ban önállóvá lett intézmény A Károly Róbert Főiskola névadójának, Károly Róbert királyunknak szobrát, azon szintén Koltai Ferenc arcvonása látható.
Hajjaj, ezek szerint Koltai Ferenc arca véglegessé vált, mint Károly Róbert királyunk! Ez is Magyarország!
Na, de vissza a Forintunkhoz!
1999-re fokozatosan megszüntették a filléreket, mivel értékük rendkívül csekély volt, majd 2008-ban erre a sorsa jutottak az 1 és 2 Ft-os érmék is.
2004-es európai uniós csatlakozásunk után is a forint maradt a magyar fizetőeszköz, az euró bevezetését illetően hivatalos céldátum nincs, Orbán Viktor miniszterelnök szerint 2020 előtt elképzelhetetlen a magyar euró.
Sajnos lassan ott tartunk, hogy sokan az Eurót is elképzelhetetlennek tartják (értsd ezalatt hogy akár meg is szűnhet) és nem hogy magyar Euró nem lesz 2020-ban, de ha a világ marad ezen az úton, de normál Euró se lesz!
Szóval a pénzsöprésből a pénzsöprés felé tartunk!
Szóval a pénzsöprésből a pénzsöprés felé tartunk!
Szeretne erről többet tudni? Írjon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése