EZ A SARC LESZ A
VÉGSŐ!!!!!
2012. január 1-jétől, a kft.-k ügyvezetői, és a Bt.-k és
Kkt-k vezető tisztségviselői után akkor is kell minimumjárulékot fizetni, ha az
említett ügyvezető vagy vezető tisztségviselő nem kap bérezést vagy juttatást a
titulussal járó tevékenységéért, vagyis a cégképviseletért, amennyiben nincs
máshol – vagy a saját cégben – 36 órás biztosítotti jogviszonya (munkaviszonya,
nyugdíja, gyes-e, stb.)
Mikor nem kell
fizetnie a vezető tisztségviselőnek a minimálbér alapjául véve járulékokat?
Kezdjük talán azzal a mindenki által jól ismert szabállyal,
hogy a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havonta
legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum)
- 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos
szociális hozzájárulási adót,
- 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és
- 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási
és munkaerő-piaci járulékot.
Mikor mentesül-e a címbéli kérdésben említett személy a
fent részletezett minimális járulék és adó (a továbbiakban minimumjárulék)
fizetés alól?
Az első és legegyszerűbb megoldás, ha a vezető
tisztségviselő nem minősül társas vállalkozónak, tehát ha az említett
tevékenységet:
- munkaviszonyban látja el vagy
- kft. esetében olyan személy látja el, aki nem tagja a
társaságnak.
Járulékfizetési kötelezettség ugyan a munkaviszonyban is
fennáll, de nem kell a garantált bérminimum felett járulékot fizetni, illetve
részmunkaidő esetén a kötelezettség mértéke arányosan csökken.
Megoldást jelenthet az is, amennyiben a társas vállalkozó
vezető tisztségviselő kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez viszont
2012-től csak akkor áll fenn, ha az érintett saját jogú nyugdíjas (tehát nem korhatár
előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban
részesül) vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
már elérte.
Más megközelítésben: csak a nyugdíjkorhatárt betöltött
személy tehet eleget ennek a feltételnek vagy olyan hölgy, aki 40 év
jogosultsági idejére tekintettel szerzett nyugdíjjogosultságot, illetve az a
személy, aki valamely EGT tagállamtól kap nyugellátást.
A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő
társas vállalkozó esetében sem áll fenn viszont minden esetben havi
járulékfizetési kötelezettség. Csak a tényleges személyes közreműködői díj után
kötelezett járulék (illetve szociális hozzájárulási adó) fizetésére az a társas
vállalkozó, aki
- rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással vagy
- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Lehetséges megoldás tehát az is, ha a vezető
tisztségviselő másutt rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással.
Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg több társaságban
minősül társas vállalkozónak a minimum járulékfizetés továbbra is csak egy
foglalkoztatónál terheli.
És végül, a Tbj. továbbra tartalmazza azokat a
helyzeteket (melyek átvezetésre kerültek a szociális hozzájárulási adó szabályai
közé is), melyek fennállása esetén nincs minimumjárulék fizetés. Így: a
Tbj. 28. §-a, illetve a 2011. évi CLVI. törvény 458.§-a értelmében nem
kell minimális járulékot fizetnie a vállalkozónak, ha
- táppénzben, baleseti táppénzben,
- terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben,
- GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban
részesül - kivéve, ha ezek folyósításának időtartama alatt vállalkozói
tevékenységét személyesen folytatja -,
részesül, illetve
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos
katona,
- fogvatartot
- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként
kamarai tagságát szünetelteti.
Ez utóbbi pontnak a témánk szempontjából érdekes bt.,
kkt. és kft, tekintetében nincs jelentősége.
Érdekes viszont a GYES-ben, GYET-ben és ápolási díjban
részesül vezető tisztségviselő minimum járulékfizetési kötelezettségének
kérdése. Tény, hogy a tag – más tisztségviselő hiányában – ezek folyósításának
tartama alatt is ellátja az ügyvezetői teendőket, viszont kétségtelen az is,
hogy a vállalkozói tevékenységét nem folytatja személyesen. Ez a Gt. 91. §-a ki
meg is erősíti, kimondva, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az
üzletvezetés és a képviselet ellátása.
Na hogy tetszik?
Szeretnél egy
kicsit spórolni az adón? Írj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése