Mire lesz elég az a 15 Milliárd?

Túlzás nélkül az egész világ felfigyelt a robajra, amikor ránk csapódott a régóta emlegetett adósságcsapda. A Forint hirtelen beszakadása áthúzott minden alternatív megoldást, a világsajtó vezető hírként számolt be a Kormány és a Magyar Nemzeti Bank péntek reggeli egyeztető megbeszéléséről, a www.kormany.hu nagybetűs, nyitó közleményében emelte ki, hogy a mihamarabbi megállapodás az IMF-fel „a magyar gazdaság legfőbb érdeke”. Fontosnak érzem ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ha e legfőbb érdek érvényesül is, az még nem maga a megoldás. Csak időt nyerünk vele. 
- kezdi blogjában a legújabb okfejtését Essősy Zsombor a  MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.vezérigazgatója. (Közgazdász, érdekérvényesítő szakközgazdász )

Kelepcében vagyunk, és az IMF-megállapodás nem garantálja, mindössze lehetővé teszi számunkra – egy időre – a menekülést. Persze, lefékezi majd a forintárfolyam idegesítő mozgását, megnyugtató hatással lesz a kis- és nagybefektetőkre, és átmenetileg elsimítja a felszínen hullámzó hangulatokat. A látszólagos nyugalom azonban csalóka, hiszen a tőkeinjekció egymagában nem változtat a mélyben zajló, több évtizedes strukturális hibákat jelző folyamatokon.

Hölgyeim és Uraim! Ne ringassák magukat illúziókba! Elérkezett a súlyos döntések ideje. Igaz, hogy az IMF-megállapodással levegőhöz jutunk egy időre, de épp csak addig, amíg (a folyamatosan felmerülő költségek mellett) képesek vagyunk törleszteni a részleteket.

...

Az IMF-hitel átmeneti egyensúlyt teremtve az egységnyi, záros határidejű „laufot” biztosítja ahhoz, hogy jó irányba induljon el a gazdaság fejlesztése. Az így nyert idő mellé a pénzt a strukturális átalakításhoz, a gazdaság motorjainak begyújtásához kizárólag a most még elérhető, uniós források biztosítják. Ez a bizonyos „másik” 15 Mrd Euro jelenti azt a kivételes lehetőséget hazánk számára, amelyet most valóban vétek lenne nem kihasználni!

Az írás hosszan taglalja, hogy ettől még baj van és ahol lehetséges csökkenteni kell a költségeket, megnövelni az Uniós források felvételét a KKV vonalon is.

Én mindkettővel foglalkozom: PÁLYÁZATOK (akár induló vállalkozásoknak is, iroda, ingatlan és eszközök vásárlására, akár 10M vissza nem térítendő támogatás, további Uniós források) KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS (bér, cafeteria és a bizonyos pénzügyi költségeken továbbá az energia és benzinfelhasználási kiadásokon tudok csökkentést elérni) CSALÁDOKNÁL IS!!!

Ha a teljes cikkre kíváncsi: teljes cikk

Tudja mi az ADÓÉK? Meg fog döbbenni mennyi!

A januártól életbe lépett adó- és járulékváltozások hatására, ha a munkaadó nem érvényesíti a bérkompenzációt, a korábbiaktól eltérően már egy alacsonyabb bérért dolgozó munkavállaló is egy havi munkájával szinte ugyanannyit "keres meg" az államnak a fizetendő adók és járulékok formájában, mint amit saját maga nettó bérként hazavisz. Mfor.hu-háttér.


A nettó bérek változásával összefüggésben az állam az alacsonyabb bérek teljes költségéből többet von el, mint egy évvel ezelőtt, amit jól mutat az esetükben jellemző 49,03 százalékra megnövekedett adóék is, ami Európában a második legmagasabbat jelenti. Az adóék egyébként azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában. 2012-ben 210 ezer forintos bruttóig tartja magát ez a 49,03 százalékos arány, ennél magasabb béreknél viszont ha kis léptékekkel is, de emelkedni kezd, míg 630 ezer forintos bruttónál el nem éri a maximumát, ami 51,31 százalékos fizetendő adó- és járulékarányt jelent. Innentől kezdve aztán fokozatosan csökkenő trendet mutat az adóék olyannyira, hogy például egymillió forintos bruttónál már "csak" 48,9 százalék a teljes foglalkoztatás költségéből az adóként és járulékként befizetett összeg aránya. (Az mfor.hu kalkulátora segítségével kiszámolhatja, hogy pontosan mennyi az Ön adóéke!)

http://www.mfor.hu/kalkulatorok/ber2012.html

Ha a nettó bér és az élőmunka terhének (munkaadó és munkavállaló által fizetendő adók és járulékok) különbözetét szeretnénk megjeleníteni, akkor még jobban kimutathatóvá válik az alacsony bérek esetén a kedvezőtlen változás. Az alábbi táblázatban a minimálbér és az átlag alatti kereseteknél jól látszik, hogy a 2011-es nettóhoz és terhekhez képest milyen mértékű módosítás történt. Míg a hazavitt keresetek csökkentek, az ezzel szemben megjelenő adók és járulékok formájában államhoz került összegek emelkedtek, így alig pár ezer forint van aközött, amennyit a munkavállaló a munkájával megkeres saját maga és az állam részére

Az átlag feletti bérkategóriáknál viszont kedvező a változás, hiszen míg tavaly egy 300 ezer forintos bruttó bérnél valamivel több, mint 12 ezer forinttal került több az államhoz, mint a dolgozóhoz, addig idén ez a különbség mérséklődött, és már csak 968 forint a differencia.

Az igazán magas bérűek esetén aztán ismét az állam felé "mozdult el" idén a különbség, igaz volt is miből, hiszen például az egymilliós béreknél még így is magasabb a nettó bér az élőmunka terhénél.

A minimálbérért foglalkoztatott munkavállaló így a tavalyi év 60 600 forintos nettója (a bruttó 78 ezer forint) után idén 60 915 forintot vihet haza, ami elenyésző 0,5 százalékos emelkedést jelent. Aki pedig garantált bérminimumra (94 ezer forint) volt bejelentve, és emiatt kötelezően 108 ezerre emelkedett a bére, a nettója 70 590 forintról 70 740-re nőtt, vagyis 0,2 százalékkal emelkedett, pontosabban stagnált.

Ha a munkaadó minden dolgozójánál végrehajtja a kormány által elvárt emelést, akkor jogosulttá válik a bérkompenzációra, mellyel amellett, hogy a munkavállaló nettó bérét szinten tudja tartani, foglalkoztatás költségeit, pontosabban a fizetendő 27 százalékos szociális hozzájárulási adó összegét jelentősebb mértékben tudja csökkenteni. Az adóéket illetően akár 10 százalékos csökkenést is elérhet, melynek nagysága a bérek növekedésével folyamatosan csökken 190 ezer forintig.

Forrás: Székely Sarolta mfor.hu

Biztos, hogy tudsz mindent a nyugdíjadról?

Majdnem minden magánnyugdíjpénztár az infláció feletti átlaghozamot tudott elérni az utóbbi tíz évben - derül ki a közölt hivatalos adatokból. Nem lehet ugyanakkor mindenki boldog, aki az 1998-as indulás óta tag, hiszen sokak negatív reálhozammal kell, hogy szembesüljenek, legalábbis a PSZÁF számításai szerint. – kezdődött egy cikk 2011 márciusában, mikor egy kis időre központi kérdés lett a nyugdíjakból.

Bocsánat egy kicsit túloztam, nem igazán a nyugdíj kérdés volt napirenden, hanem annak a vagyonnak az elkobzása, óóó bocsánat ez egy elírás, gazdaságosabb formában történő átkonvertálása. Azt nyilván mindenki felfogta, hogy fontos volt az Államadóság 3%-os csökkentésére (merthogy ennél sokkal többre nem mentünk azzal az irdatlan mennyiségű pénzzel.... sajna) de érdekes módon a nyugdíjkérdés tehát hogy végül is mennyi és miből lesz nyugdíja az embereknek és az hogy a nyugdíjpénztárak miként gazdálkodtak a pénzünkkel az valahogy elsikkadt.

Na akkor nézzük a cikket tovább:

Az elmúlt tíz év átlagos hozamait tekintve megállapítható, hogy szinte minden magánnyugdíjpénztárnak sikerült túlteljesítenie az 5,37 százalékos átlagos inflációt. Ez alatt mindössze a Budapest Országos Kötelező Magánnyugdíjpénztár és az Évgyűrűk Országos Nyugdíjpénztár klasszikus portfólióinak 5 százalék alatti átlaghozama volt, míg az AXA növekedési portfóliója az inflációval megegyező, 5,37 százalékos hozamot produkált. A többi cég mind az infláció felett tudott teljesíteni.

(Kép: 26 Ft-os reálhozam kifizetés! )

Legjobban az Életút Első Országos Nyugdíjpénztár klasszikus portfóliójának ügyfelei jártak, nekik az elmúlt tíz év átlagosan 8,95 százalékos vagyongyarapodást hozott. A többi pénztár javarészt az 5-8 százalékos sávban szóródott, azaz ha kismértékben is, de nőtt a tagok pénzének reálértéke ez elmúlt tíz évben. De volt ahol buktak a takarékoskodók!

BRAVÓ, BRAVÓ, BRAVÓ!!!!

Az elmúlt 10 év távlatában több olyan a nyugdíjpénztáraknál, kereskedelmi bankoknál magasabb garanciákkal működő, a kisbefektetők által is elérhető befektetési megoldásokat tudnék mutatni, ahol az éves átlaghozam 12-15% volt euróban és akkor nem beszéltünk az aranyról (400%) vagy magáról a tőzsdéről.

Szeretném gyorsan leszögezni, hogy az a bizonyos 5-10%-os többlet tíz év távlatában rengeteg elmaradt haszon! Ha ehhez hozzátesszük a forint romlását még drasztikusabb a veszteség! Hacsak nem változtat a stratégián!

Jelenleg is vannak biztonságos takarékprogramok, befektetések melyek:

-      biztonságosak

-      nem részei a kereskedelmi bankok tulajdonának

-   nem részei a pénzpiacnak (tőkepiaci megoldások, de nem közvetlenül a tőzsde)

-      magas hozamot generálnak évtizedek óta (12-15% átlag)

-      mentes az ország csődkockázatától

-      mindenki számára elérhető

Ha szeretne többet tudni! Írjon! 

Mert a nyugdíjkérdés már eldőlt! NEM LESZ NYUGDÍJA! Hacsak nem gondoskodunk, takarékoskodunk időben! Én tudok biztonságos, magas hozamú megoldást!

4 lépés az államcsőd elkerüléséért!

Az IMF-Európai Bizottság kettős világossá tette, hogy milyen előfeltételek esetén hajlandó tárgyalni egy új hitelmegállapodásról. A magyar kormány is világossá tette, hogy a feltételek lényegi részét nem kívánja teljesíteni. Nem tudjuk fog-e bármelyik fél engedni, és ha igen, melyikük. Mi lesz akkor, ha nem lesz IMF megállapodás, és a kormány pénzügyileg szorult helyzetbe kerül? Nem tudjuk, bár ortodox megoldásokban nincs hiány.

Mikor kerül egy kormány pénzügyileg szorult helyzetbe? Amikor képes még magát a piacról finanszírozni, de csak olyan - egyre emelkedő - kamatok mellett, amelyek az állami kötvénykibocsátást lényegében piramis játékká teszik. Az állam próbál ugyan mind itthon mind külföldön alacsonyabb kamatok mellett kötvényeket kibocsátani, de úgy nem veszi senki. A magas kamatokat viszont hosszabb távon nyilvánvalóan nem tudja az állam megfizetni. Mit tegyen ilyenkor a kormányzat, ha a magánnyugdíjakat már államosította? Szokványosnak a következő négy lépéses megoldás tekinthető.

Első lépés

Kormányzat felszámolja a jegybanki függetlenséget. A jegybanki devizatartalékokat a külső deviza adósság törlesztésére fordítja, és így nincs szüksége új hitel kibocsátásra a régi deviza tartozás visszafizetéséhez. Ezzel párhuzamosan jelentős jegybanki refinanszírozási hitelt nyújt az államhoz közelálló, vagy állami tulajdonban levő bankoknak. A jegybanktól kapott forrásokat a bankok a preferált vállalatoknak nyújtott hitelekre és államkötvény vásárlásra kell fordítaniuk. Az előbbi a gazdaság élénkítését célozza, az utóbbi az állampapír eladást segíti.

Második lépés

A belföldi állampapír kibocsátás az első lépésben meghozott intézkedések ellenére továbbra is akadozik. A kormány felkéri a kereskedelmi bankokat fokozott állampapír vásárlásra. A kérés olyan formában érkezik, amelyet a bankok nem tudnak visszautasítani.

Harmadik lépés

Az első lépés hatására jelentős tőke menekült el az országból, amely csökkentette a devizatartalékokat. A maradék már nem elégséges a legközelebb lejáró devizaadósság visszafizetésére, újat pedig még a korábbinál is magasabb kamatok mellett lehetne kibocsátani. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a kormány a háztartásokat devizaszámláik forintosítására kötelezi a piaci árfolyam alatti szinten. A forintosítás árolyamára az eddigi magyar gyakorlatot figyelembe véve 250 forintos euró árfolyam lehet az irányadó.

Negyedik lépés

Az első három lépésben meghozott intézkedések nem voltak elegendőek az államadósság megfelelő kezelésére, a devizatartalékok pedig drámaian alacsony szintre estek. A kormány bejelenti a külföldiek kezén levő állampapírokra vonatkozó államcsődöt. A belföldi kötvénytulajdonosoknak viszont nem kell félniük a nyílt államcsődtől. A saját szavazópolgáraiktól felvett kölcsön visszafizetését viszonylag ritkán tagadják meg demokratikusan választott kormányok. Az ő kötvényeiket majd az inflációval fogják elértékteleníteni.

Csak az első lépés a nehéz. Minden azt követő lépés valójában az előző következménye. Az első után már megállni nehéz, nem tovább lépni. A jegybank függetlenségének a felszámolása ideig-óráig ugyan megkönnyíti a devizaadósság törlesztését, de a várható tőkemenekülés miatt a deviza tartalékok a vártnál gyorsabban fognak csökkeni, és azért új deviza forrásra lesz szükség. A jegybanki refinanszírozási hitelek növelésével elő lehet segíteni, hogy a bankok államkötvényt vásároljanak, de ez nem más, mint pénzteremtés, aminek következtében nő az infláció. A belföldi kötvénytulajdonosok állampapírjai elinflálódnak.

Ilyen szokványos megoldásokat a magát a nem szokványos megoldások bajnokának valló kormány aligha alkalmazna. Ráadásul nyilván azzal is tisztában vannak, hogy a jegybank devizatartalékainak felhasználásának kísérlete jelentős tőkemenekülést idéz elő. Tudják, hogy az államkötvényeknek a bankokra tukmálása csökkenti a vállalatok számára rendelkezésre álló forrásokat, és ezért a gazdasági növekedést. Végiggondolták azt is, hogy a jegybanki refinanszírozásra épülő erőltetett vállalati hitelezés nem gazdasági növekedést, hanem inflációt generál. Ezért aztán a fent vázolt ortodox forgatókönyv teljesen valószínűtlen.

Szeretné biztonságban tudni a pénzét?

Írjon!

MÉG EGY ÚJABB ADÓ!

EZ A SARC LESZ A VÉGSŐ!!!!!

2012. január 1-jétől, a kft.-k ügyvezetői, és a Bt.-k és Kkt-k vezető tisztségviselői után akkor is kell minimumjárulékot fizetni, ha az említett ügyvezető vagy vezető tisztségviselő nem kap bérezést vagy juttatást a titulussal járó tevékenységéért, vagyis a cégképviseletért, amennyiben nincs máshol – vagy a saját cégben – 36 órás biztosítotti jogviszonya (munkaviszonya, nyugdíja, gyes-e, stb.)

Mikor nem kell fizetnie a vezető tisztségviselőnek a minimálbér alapjául véve járulékokat?

Kezdjük talán azzal a mindenki által jól ismert szabállyal, hogy a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum)

- 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót,

- 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és

- 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

Mikor mentesül-e a címbéli kérdésben említett személy a fent részletezett minimális járulék és adó (a továbbiakban minimumjárulék) fizetés alól?

Az első és legegyszerűbb megoldás, ha a vezető tisztségviselő nem minősül társas vállalkozónak, tehát ha az említett tevékenységet:

- munkaviszonyban látja el vagy

- kft. esetében olyan személy látja el, aki nem tagja a társaságnak.

Járulékfizetési kötelezettség ugyan a munkaviszonyban is fennáll, de nem kell a garantált bérminimum felett járulékot fizetni, illetve részmunkaidő esetén a kötelezettség mértéke arányosan csökken.

Megoldást jelenthet az is, amennyiben a társas vállalkozó vezető tisztségviselő kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez viszont 2012-től csak akkor áll fenn, ha az érintett saját jogú nyugdíjas (tehát nem korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül) vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Más megközelítésben: csak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy tehet eleget ennek a feltételnek vagy olyan hölgy, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel szerzett nyugdíjjogosultságot, illetve az a személy, aki valamely EGT tagállamtól kap nyugellátást.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó esetében sem áll fenn viszont minden esetben havi járulékfizetési kötelezettség. Csak a tényleges személyes közreműködői díj után kötelezett járulék (illetve szociális hozzájárulási adó) fizetésére az a társas vállalkozó, aki

- rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással vagy

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

Lehetséges megoldás tehát az is, ha a vezető tisztségviselő másutt rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással.

Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg több társaságban minősül társas vállalkozónak a minimum járulékfizetés továbbra is csak egy foglalkoztatónál terheli.

És végül, a Tbj. továbbra tartalmazza azokat a helyzeteket (melyek átvezetésre kerültek a szociális hozzájárulási adó szabályai közé is), melyek fennállása esetén nincs minimumjárulék fizetés.  Így: a Tbj. 28. §-a, illetve a 2011. évi CLVI. törvény 458.§-a  értelmében nem kell minimális járulékot fizetnie a vállalkozónak, ha

- táppénzben, baleseti táppénzben,

- terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben,

- GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha ezek folyósításának időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

részesül, illetve

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartot

- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Ez utóbbi pontnak a témánk szempontjából érdekes bt., kkt. és kft, tekintetében nincs jelentősége.

Érdekes viszont a GYES-ben, GYET-ben és ápolási díjban részesül vezető tisztségviselő minimum járulékfizetési kötelezettségének kérdése. Tény, hogy a tag – más tisztségviselő hiányában – ezek folyósításának tartama alatt is ellátja az ügyvezetői teendőket, viszont kétségtelen az is, hogy a vállalkozói tevékenységét nem folytatja személyesen. Ez a Gt. 91. §-a ki meg is erősíti, kimondva, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása.

Na hogy tetszik?

Szeretnél egy kicsit spórolni az adón? Írj!

Ön is ennyi nyugdíjat akar?

Sorra látnak napvilágot az olyan felmérések, amelyek szerint a mai munkavállalók nehéz helyzetbe kerülnek majd nyugdíjasként, ha nem takarékoskodnak előre. 


A lakosság is egyre jobban aggódik a jövő miatt, és mind többet tervez félretenni.


Az uniós államok közül jelenleg Magyarországon a legnagyobb a száz gyermekkorúra jutó idősek aránya, és az előrejelzések szerint 2050-re már minden harmadik honfitársunk 65 éven felüli lesz – mondta nemrég Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa.


Nagyon kemény leszek! Egyszerűen nem lesz pénz a nyugdíjakra. Mindenkinek javaslom, hogy azonnal forduljon szakemberhez! Szüksége van egy megfelelő nyugdíjstratégiára!


A Tárki szerint a magas lélekszámú korosztályok, vagyis a most hatvan év körül járó Ratkó-gyerekek és az ő utódaik munkaerő-piaci jelenléte idején tudott volna a társadalom a legkönnyebben megtakarításokat felhalmozni a későbbi nyugdíjakra, ez viszont nem történt meg. Mivel a most a harmincas évei közepén járó korosztály nem reprodukálta magát, a kutatóintézet szerint ennek a korosztálynak különösen nagy szüksége lenne a megtakarításaira, ha el akarja kerülni az időskori elszegényedést.

Csakhogy a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű programjának legutóbbi felmérése szerint a lakosság több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása, és háromból két ember nyilatkozott úgy, hogy ha jövedelem nélkül maradna, három-hat hónapot sem lenne képes átvészelni. Az idén bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó ezek többségén sajnos aligha segít. Az ennek következtében a lakosságnál maradó 300-400 milliárd forintosra taksált extra jövedelem ugyanis főleg a 4-5 millió forintnál nagyobb éves jövedelműeket hozza majd kedvezőbb helyzetbe, akik eddig is tudtak félretenni. „Érdemes átgondolni, hogy az alacsonyabb jövedelműeket hogyan lehetne megtakarításra ösztönözni” – javasolta egy másik sajtóbeszélgetésen Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.

A hosszú távú megtakarítások állami ösztönzői az elmúlt évtizedben nem igazán bővültek. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adókedvezményének maximuma nem emelkedett, továbbra is 100 ezer, illetve az egy évtizeden belül nyugdíjba vonulók számára 130 ezer forint. Sőt ez évtől szigorodtak a szabályok, a tagok által befizetett összegre már nem 30, csak 20 százalékos adókedvezmény jár. Az életbiztosításokra vonatkozó adókedvezményeket is folyamatosan nyirbálták a kormányok az elmúlt években, jelenleg semmiféle állami ösztönző sem támogatja ezt az öngondoskodási formát. Létezik még 2006 óta a nyugdíj-előtakarékossági számla, amelyre hasonló adójóváírás jár, mint az önkéntes nyugdíjpénztárra, és amelynek a kedvezménye így a kasszákéhoz hasonlóan szigorodott az idén, illetve a tartós befektetési számla, amelynek birtokosai, ha legalább öt évig nem bolygatják meg a megtakarításukat, megúszhatják a kamatadót.

Van jó megoldás!! Írjon! Segítek!

Magáncsőd törvénye, megmentheti a devizahiteleseket!

Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban már régóta ismert a magáncsőd, mely általában olyan családoknak nyújt segítséget, amelyek több hitelező felé (bank, közüzemi szolgáltatók stb.) adósodtak el – átmeneti anyagig nehézségeik, illetve a kedvezőtlen gazdasági környezet hatásai miatt.  Hazánkban már több ízben (legutoljára 2010-ben) is törvényjavaslati szintig jutott e komplex, gazdasági-jogi és szociális intézmény bevezetése, de sosem került elfogadásra az Országgyűlés által. Az elutasítás fő indoka legtöbbször a magáncsőd bevezetéséhez kapcsolódó jogi, technikai feltételek kialakításának költségessége és időigényessége volt.

A legutóbbi törvényjavaslat alapvetően a Nyugat-Európában meghonosodott magáncsőd-modellt vezette volna be Magyarországon is. Ennek alapján egy három szakaszból álló eljárási rendszer épült volna ki. Az első szakasz az adós és hitelező(k) közötti mediációs, közvetítési szakasz, melyben akár a felek maguk, vagy szakember segítségével megpróbálnak egyezséget kialakítani a tartozás részletekben történő megfizetése, s egy bizonyos rész elengedése érdekében. Amennyiben ez a kompromisszumos megoldás nem hozna sikert, a második szakaszban egy – cégekhez hasonló csődeljárás folytatódna le. Ekkor a bíróság mindenképpen kirendelne egy „csődbiztost” (vagyongondnokot), aki tulajdonképpen felméri, az adós vagyonát és javaslatot tesz az esetleg értékesítésre, fizetési ütemezésre, s a mozdítható vagyont szétosztja a hitelezők között. Ezt követően az adós szabadulna a fennmaradó tartozásoktól, a hitelezőknek azt végleg el kellene engedniük. (Az angolszász jogrendszerű országokban ez az ún. „elsétálás joga”).

A harmadik szakasz egy hosszú távú részletfizetési lehetőséget biztosítana az adósnak, ez lenne az úgynevezett tartós törlesztési eljárás. Ekkor az adós vagyon szigorú gondnoki felügyelet alatt állna, az adós és családja csakis a létfenntartáshoz szükséges kiadásokról dönthetne (pl. napi élelmiszer, ruházkodás, gyógyszer), nagyobb összegekről nem.  A harmadik szakasz bevezetéséről szintén a bíróság dönthetne, de már a hitelezők hozzájárulására is szükség lenne. Ez a szakasz öt éves időtartamot jelentene, egy évvel meghosszabbítható lenne, vagy akár két évre is rövidülhetne – az adós anyagi helyzetének változásától függően A magáncsőd intézményét nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank 2011. évi november havi a pénzügyi stabilitási jelentése is megemlíti.  Az MNB álláspontja elsősorban a devizahitelesekre és jelzáloggal terhelt ingatlanjaikra fókuszál, s az otthonok megtartását helyezi előtérbe. A központi bank szakemberei a rendszer működtetését nem bíróságokra, hanem kormányzati irányítású, nonprofit szervezetekre bízná.

A tárgyalások során az IMF Magyarországnak nyújtandó kölcsön egyik feltételeként szabhatja a fent bemutatott magáncsőd intézményét. Bevezetésével ugyanis megmenthető és stabilizálható lenne az ország egyre jobban lecsúszó, elszegényedő, sokszor ingatlanfedezetes devizahitellel is sújtott középrétege, akik a közterheket – s később az IMF hitel kamatainak - nagy részét majd viselni fogják

Forrás építinfo

További pénzmentő ötletek, költségcsökkentés otthon és a cégben! Írjon!